A Minden Ami Vámpír Újságja
Az 1. számú vámpírszabály: A vámpír köteles megtartani az ő, és a többi vámpír titkát, miszerint léteznek vámpírok. Na igen. Nem is könnyű dolog, mivel egy embervárosban lakok, emberiskolába járok és stb. Ráadásul nehogy azt higgyétek, hogy az egész családom vámpírokból áll! Nem! Egyedül én vagyok a "vérszívó" talán az egész városban, s a velem egy házban lakók sem tudhatnak róla. Meg még ott van Vicky, aki szintén különleges, mivel ő egy fekete denevérszárnyas vámpírmacska. Tudjátok: Hegyes fogak, denevérszárnyak, képesség. És igen, van képességünk is! Nekem jövőbe látás és alakváltás, amivel főnix tudok lenni, neki meg varázslatos villámvihar és árnymester. Ezeket is el kell rejteni. Minden reggel beerőltetek magamba meg Vickybe valami szert, amitől emberré tudok változni, ő meg norma macskává, csak annyi marad meg a vámpírból meg a vámpírcicából, hogy kicsit erősebbek és gyorsabbak vagyunk a megszokottnál. De legalább át tudunk változni, és így nem fedjük fel titkunkat. A 2. számú vámpírszabály: A jó akaratú vámpírnak kötelessége nem embervért inni, hanem védenie az embert. Én jó akaratú vagyok. Nagyon, nagyon jó akaratú! Sőt, nem is szeretem az embervért, mert amiket magukba nyomnak, hamburger, hotdog meg ilyesmi, azoktól olyan lesz a vérük, mintha olajt innék! Pfuj! A védésről meg annyit, hogy próbálom, bár nincs sok lehetőségem, ha be akarom tartani az 1. számú szabályt. A 3. számú szabály pedig: A vámpír köteles megtartani a jókedvét amíg csak él! Ez meglesz! Ezek lennének a már jól ismert vámpírszabályok. Bemutatkozok én is: Egy Lili nevű, 11 éves vámpír lennék a Föld nevű bolygón, vámpíroknak Lulu. Kedves vagyok, jókedvű és örökvidám, van, amikor szórakozott, és van, amikor nyugodt. Két képességem a jövőbe látás és az alakváltás. Munkáim: fodrász, ruhaárus, divattervező, sminkes, illatszerész, lakberendező, cukrász. És van egy vámpírcicám, Vicky. Ő nagyon cuki, főleg így, vámpírcicaként. Két képessége a varázslatos villámvihar és az árnymester. Vége a bemutatónak, jöjjön a nagyja! Reggel van. Felkelek. Vicky már ébren van. És tovább is minden a szokásos: beveszem a szert, reggeli (ami lemegy a torkomon, ha ember vagyok), elintézem Vicky ügyeit és irány a suli. Aztán már megint ugyanaz, mint mindig: félelem és dögunalom. Félelem, mert félek, hogy véletlenül visszaváltozok, és dögunalom, mert a félelemtől nem tudok semmit sem csinálni. Még nincs 7:45, ezért kint kell fagyoskodnom a suli előtt az udvaron, mint általában reggelente. És uncsizás és uncsizás és uncsizás továbbra is. És... csengő!!! Éljen! Irány a matekóra. Hurrá . Legalább oda tudok figyelni magamra, hogy tartsam a régi ember alakot. Csak annyi a baj, hogy a tanár éppen engem szólít fel, amire én nem tudok mondani semmit, aztán mindenki rajtam mosolyog. Ezért is nehéz a vámpír élet, főleg hogy majdnem visszaváltoztam szégyen-mérgemben. Aztán a nap többi része majdnem simán megy. A majdnem-et azon értem, hogy tesióra után, amikor épp indulni akarok angolra, megcsörren a mobilom. Sissy? Nem merem elhinni! Miért hív ilyenkor? Hisz suliban vagyok! Embersuliban! És én meg vámpír vagyok! Hisz ő is tudja, hogy veszélyes hívni egy vámpírt, ha suliban van! Hát jó, felveszem. Besietek az öltöző szinte használatlan mosdójába, bezárkózok a wc-be és beleszólok a telóba. - Sissy! Miért hívogatsz ilyenkor? - kezdek telefonálni dühösen, bár csendben. - Szia, Lulu... Lili... Lu... Li... - válaszol. - Lili, mivel suliban vagyok! - Akkor Lili. Figyelj, nagyon fontos dolgot szeretnék mondani! - Azt gondoltam. Hallgatlak! - Valaki felhívott az előbb. Egy ismeretlen, gonosz vámpír. Nem Assmir, őt megismertem volna. Azt mondta, hogy figyelmeztet minket a támadásra. Meg fognak minket és az embereket támadni. Azt mondta, ő az északkeleti Kígyós 18 vezére. - Aha. Mit tehetek? - Gyere el te is 2:00-ra a Vámpírvér rétre! Tudod, a rétre a Sikoly barlang mögött! - Tudom, hisz mindig ott szoktak lenni a találkozóink. De nem tudok menni. A napközi... - De muszáj! Légyszíves, lógj el onnan! - Hahh, na jó. Megpróbálom. De számítsatok a késésemre! - Oké! Nagyon köszi! Ekkor szól a csengő. Gyorsan lerakom a telót és sietek órára. Hamar eltelt az idő, és már indulni is kéne...
By: Lulu
- Lulugirl11 (elili@c2.hu)2013-03-23 14:35:57Köszi!
- rosethevampire (rose.rose@rose.com)2013-03-23 12:13:43Cn-en is szerettem, de itt jobb lesz! ;-)